Almagyar-Érseki Szőlőbirtok

A birtok 2009-ben jött létre, alapítói Csutorás Ferenc, Mészáros Péter és dr. Csernus Imre. A borász, a pincér és a lelkész. A birtok létrehozását az egri Almagyar-domb Érseki dűlőjén termő szőlő megmentésének szándéka alapozta meg. A 100 éves ültetvény legendásan nagy borokat adott, amit személyesen is megtapasztalhattunk, hiszen 2007-ben és 2009-ben a tulajdonos hozzájárulásával leszüretelhettük a termését. A két évjárat azóta is a pincében érik és amikor 2009-ben megtudtuk, hogy az érseki szőlőt kivágják, eldöntöttük, hogy megmentjük az életképes vesszőket és létrehoztuk az Almagyar-Érseki Szőlőbirtokot, ahova átmentettük a régi ültetvényt.

Lelkifröccs

Az Almagyar-Érseki Szőlőbirtokon jelenleg 3,5 hektáron gazdálkodunk az Almagyar dűlő dél-keleti fekvésű lankáin, ahol másfél hektár régi telepítésű leányka mellett két hektár saját telepítéssel dolgozunk. Új telepítéseink a 900 megmentett érseki oltvány, kadarka, medoc noir, valamint az Egri Csillagnak és Lelkifröccsnek való olaszrizling, ottonel muskotály, és visszahoztuk az elfeledett mézesfehéret is. Borainkat Csutorás Ferenc készíti. A Csutorás Pincészettel együtt 14 hektárról szüretelünk.
Az Almagyaron nagy terveink vannak, hiszen Eger egyik legjobb és legszebb fekvésű dűlője. Itt a leányka, a pinot noir, a menoir és a kékfrankos is megbízható, nagy minőséget ad minden évben. És itt terem az érseki titok is.

Az érseki titok
Először 2007-ben, majd 2009-ben is leszüretelhettük az Almagyar dűlőről a rég elhagyott érseki birtokon termő kékszőlőt és csodára bukkantunk. Az Érseki Kékfrankos néven forgalomba hozott nedű a Csutorás Pincészet legkülönlegesebb bora lett mindkét évjáratban. Hosszú érésű, magabiztos tanninok, rumos csokoládé és tutti frutti, dús és öblös ízek. A szőlő és a bor azért is különleges, mert senki sem tudja egyértelműen, mi is volt a szőlő fajtája. Annyit tudunk, hogy kékfrankos vagy nagyburgundi, de a fajta kérdésére a szemtanú öregektől sem kaptunk egyértelmű választ. Ami biztos, hogy a néhai Borkombinát pincéjében kóstoltunk innen származó ’74-es bort, ami még mindig pompás volt. Az elbeszélésekből úgy tudjuk, hogy abban a bizonyos negyven évben az érseki dűlőből szüretelt bor volt a Borkombinát „repibora” és borok javítására is használták.
A szőlőt körüllengő rejtélyek és nyitott kérdések miatt a bor mostantól Érseki Titokbor néven kerül a poharakba.

Birtokos szerkezet
Azt is tudtuk, hogy a szőlőt a 2009-es szüret után kivágják, így nem volt vitás, hogy az érseki szőlőt meg kell mentenünk. Leszedtük az életerős csapvesszőket és elvittük Nagykanizsára, ahol 900 érseki oltványnak adtak új életet.
Az érseki szőlő megmentése új energiákat mozgatott meg bennünk: az érseki és az Almagyar adottságait számba véve szinte törvényszerű volt, hogy megvásároltuk a kivágott érseki melletti területet és megalapítottuk az Almagyar-Érseki Szőlőbirtokot. 2011-ben telepítettük az érsekiről megmentett oltványokat, emellett 1000 tő ménesi, illetve lúdtalpú kadarkát és 2200 tő olaszrizlinget Egrszalókról. Az Almagyaron kiválóan dolgozó, de kissé stresszes, érzékeny leányka háttértámogatására 2012-ben mézesfehéret és ezerjót is telepítünk.

Miért éppen Almagyar?
Nem véletlenül alapítottunk céget az Almagyarra: ezt a dűlőt a szőlőművelésre és arra teremtették, hogy esszenciálisan megmutassa, mit tud Eger. Az Almagyar-Érseki Szőlőbirtokot mi is az Almagyar erényeire alapozzuk. Ez a dűlő Eger egyik legrégebbi szőlőtermő területe, ráadásul a szőlőhegy a látványnak sem utolsó Nagy-Egeddel szemben fekszik. A tőkék között megvan a helye a Nagy-Eged látványával dúsított borozónak, vendégváró csőszkunyhóknak és a fakádas medencének is.

Webáruház